Baráti beszélgetések

masu-feri írta:

Szia Ferikém! Köszönöm! Viszont kívánom nektek is

Drága Ferikém! Régen jártam itt, de soha nem hittem volna, hogy itt el kell köszönnöm Tőled:(
Nagyon szerettelek az emberségedért, a segítőkészségedért, a barátságodért, a korrektségedért, szóval úgy ahogy és amilyen vagy. Voltál...
Nagyon sajnálom, fáj, Ildikót is sajnálom, egyedül maradt. Nehéz lesz neki is. Talán majd a közösség segít neki elviselni az űrt, amit magad után hagytál.
Mindig szeretni foglak, nem felejtelek, míg élek.
Legyen nyugodt álmod Ferikém!

Drága Ildikém!
Fogadd őszinte részvétem, nem tudlak mivel vigasztalni, nagyon fog fájni, mindig hiányozni fog.
Sok erőt és jó egészséget kívánok a nehéz teher elviseléséhez, az ezzel való együttéléshez.
Judit

Nagyon szomorú vagyok, elköszönni jöttem.
Ha ott fent, ha valahol olvasnál Ferikém.
Nagyon önzetlen, jó barát voltál, pótolhatatlan, de tényleg.
Mióta megtudtam hogy nem vagy, nem térek magamhoz.
Na de ennyire hirtelen?
Az utolsó bejelentkezéseddel búcsúzom tőled:
Jó éjszakát Ferikém, barátom!

Judit írta:Drága Ildikém!
Fogadd őszinte részvétem, nem tudlak mivel vigasztalni, nagyon fog fájni, mindig hiányozni fog.
Sok erőt és jó egészséget kívánok a nehéz teher elviseléséhez, az ezzel való együttéléshez.
Judit

Csatlakozom Judithoz Ildikém.
Még a lányokat is megrázta ez a mai hírem. Hiszen nem volt névnap, szülinap hosszú évek óta, hogy ne kaptak volna szépen összeállított képet ajándékba Feritől. Mindig kikövetelték, hogy küldjem át. Várták, bizisten.
A nevükben is fogadd őszinte részvétünket. Soha nem felejtjük Feridet. Őszinte, igaz barát volt.
Ezt valamikor, még a KRádióban csinálta a virágaimról. Most ezzel a képpel köszönök el: